Május első napja igazából több ünnepet is magába foglal - kultúrához viszonyítva. Ezt a bejegyzésben említem is majd, ám nézzük, hogy miért is lett május 1. a munka ünnepe.

Miért is lett ez az elnevezés?
A munka ünnepe (korábban a munkások ünnepe) a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnepnap, a legtöbb országban hivatalos állami szabadnap, amely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokról hivatott megemlékezni. A legtöbb országban május elsején, az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában viszont szeptember első hétfőjén ünneplik.
Viszont az egyházban is ünnepnap, hiszen Szent József a munkások védőszentje.

Honnan ered?
Előzményei egészen a brit ipari forradalomig nyúlnak vissza, amikor is egy gyártulajdonos, Robert Owen 1817-ben megfogalmazta és közzétette a munkások követelését, benne többek között az addig 10-16 órás munkaidő nyolc órára csökkentését. Szlogennek az alábbi mondatot használta: „Nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció, nyolc óra pihenés”.
A követelés érvényre juttatása végett több kisebb tüntetést, illetve sztrájkot is tartottak, azonban a mozgalom hamar kifulladt, mert törvényi szabályozás híján ezeket az alkalmazottakat hamar elbocsátották és más gyárak sem voltak hajlandóak felvenni őket. Habár 1847-ben a nők és gyerekek munkaidejét 10 órában maximalizálták Nagy-Britanniában és gyarmatain, egészen 1856. április 21-éig a kérdésben nem történt előrelépés. Melbourne városában a kőművesek és az építőmunkások sztrájba kezdtek, hogy kiköeteljék a 8 órás munkát, amit sikeresen elértek és még a fizetésük sem csökkent. Ez inspirálta leginkább a munka ünnepét és a majálisok ötletét.

Miért pont május 1.?
1886. május 1-jén a chicagói munkás szakszervezetek sztrájkot szerveztek a nyolc órás munkaidő bevezetéséért. A többnapos tüntetés-sorozaton és a sztrájkokban 350 ezer munkás vett részt. A történelemben haymarketi zavargás néven bevonult esemény során összesen 11 ember (7 rendőr és 4 tüntető) vesztette életét, a későbbi perek során pedig nyolc szocialista-anarchistát állítottak bíróság elé Mathias J. Degan rendőr meggyilkolásának vádjával. 1889. július 14-én Párizsban megalakult a II. Internacionálé melyen úgy határoztak, hogy a három évvel korábbi chicagói tüntetés kezdetének negyedik évfordulóján, 1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel országszerte a nyolc órás munkaidő bevezetéséért, ahol az még nem történt meg, illetve a nemzetközi szolidaritás kifejezéséért. A tüntetések az Egyesült Államokban olyan jól sikerültek, hogy a II. kongresszuson, 1891-ben május elsejét hivatalosan is a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánították. Hitler 1933-ban hatalomra jutva, fizetett nemzeti ünneppé nyilvánította május elsejét.1938-ban a német ifjúság a berlini olimpiai stadionba vonult, ahol százezres tömeg sorakozott fel Hitler üdvözlésére.

Nemzeti ünnepek, emlék- és világnapok
A cikk elején említettem, hogy más országokban egyéb ünnepek is vannak ezen a napok. Nos ezek az alábbiak:

• A munka ünnepe, a munkavállalók nemzetközi szolidaritási napja 1890 óta (Labour Day, International Workers' Day), kivéve az USA-ban és Kanadában.
• A Törvény Napja (Law Day) az USA-ban és Kanadában, 1961 óta.
• A népek egységének napja Kazahsztánban.
• Franciaországban 1561 óta május 1-jén tartják a gyöngyvirág ünnepét (fête du muguet), mivel IX. Károly ekkor tette hivatalos aktussá azt a néphagyományt, amely szerint az ezen a napon ajándékba adott gyöngyvirágszál szerencsét hoz.
• A májusfa-állítás napja. Első katolikus feljegyzése talán a 14. századból való, de az itt élő keltának vagy eturnak nevezett népnél is megvolt, ott még az istennő násza keretében.
• A népi hagyományok szerint, ha ilyenkor esik, jó termés várható.
• Hawaiin május 1-jén ünneplik a lei, a nyakba akasztott virágfüzér napját.